MÍVES MŰVÉSZEKAhol érték a kétkezű alkotás!
Díszüvegek vessző köntösben
A Tisza mentén található Tiszaalpár nagyközségben nagy hagyományoknak örvend a kosárfonó mesterség. A település jelentős mennyiségű fonott termékkel látta el a környéket, hazánkat, de nagy számban exportált a világ különböző tájaira is (évi 200-250 ezer darab). Ám nem csak a kosárfonásban jeleskedtek a település családjai, hanem a díszüveg fonás technikáját is felvirágoztatták. Az úgynevezett nyúlvessző segítségével csodálatos borítást fontak az üveg köré. Ez a mesterség a 60-as, 70-es évek kicsúcsosodását követően hanyatlásnak indult, majd a rendszerváltás után véglegesen megszűnt a nagyszámú előállítás. Ugyan fel-fellobbantak próbálkozások az újjáélesztésére, de régi fényét már nem tudta visszaszerezni. Azonban akadnak ma is olyan készítők, akik megőrizték és átvették a hagyományokat, és magas minőségben, kis mennyiségben, egyedi díszüvegeket állítanak elő.
Bene Ircsi (Bene Ágostonné), bár eredetileg kosárfonó és fonottbútor készítőnek tanult, ma a díszüvegfonás kiemelkedő mestere. Igaz, kiskunfélegyházi illetőségű, de Tiszaalpáron tanulta ki a mesterség minden csínját-bínját. Immáron kilenc éve jó barátság fűzi e technikához, a kitüntető népi iparművész cím birtokosa is egyben. Eleinte ódzkodott e mesterségtől annak nehézsége és időigényessége miatt. Az említett nyúlvessző - amit gyöngybarkának, cinege fűznek, serevény fűznek is neveznek – adja a vázát a fonásnak. Erre kerülnek a vízszintes irányú, roppant vékonyra gyalult amerikai fűz szálak, amelyek már-már papír vékonyságúak. Ettől aprólékos, bíbelődős a munka vele. Viszont ezek a nyurga szálak teszik lehetővé, hogy finom, csipkeszerű fonás keletkezzék az üveg felületén. Így születnek meg ezek a csodálatos, harmonikus, elegáns külsejű üvegek, amelyek szemet gyönyörködtető díszei lehetnek egy-egy lakásnak. A szakma kiemelkedő mestere a tiszaalpári Horti József. Az ő, illetve Kálmán Jánosné Éva néni szakoktató munkásságára nagy tisztelettel tekint Ircsi.
Maga az üvegfonás is időigényes, ráadásul ezt egy szintén fáradtságos időszak előzi meg. A készítő már az alapanyag beszerzését is saját kezűleg végzi. Azaz maga vágja a vesszőt, szálanként hántolja, szárítja majd minőség és hosszúság szerint válogatja. A fonás előtt terv készül sok számolással és rajzzal. Alkalmazkodni kell az üveg méretéhez, formájához és a hagyományokhoz. Egyébként egy fél literes kisüveg bekötése 2 munkanapot vesz igénybe. Bár Ircsi nem ragaszkodik szigorúan az elődök forma- és mintakincséhez, népi iparművészként szigorú szabályoknak kell megfelelnie. Állandó jó minőséget és mennyiséget kell produkálnia, még akkor is, ha az ebből adódó magas ár nehezen értékesíthetővé teszi a terméket. Kézműves vásárokon, illetve az interneten keresztül népszerűsíti és értékesíti a készítéseit.
Milyen jövőbeni tervei vannak annak, aki profi szinten bánik a csuhéval, szalmával, gyékénnyel vagy épp a vesszővel? Természetesen a tudását szeretné továbbadni. Vizsgázott játszóház-vezetőként csoportos gyermekoktatásokat vállal. A felnőtt érdeklődőknek pedig az internet segítségével, egy oktatóvideón keresztül szeretné majd bemutatni a fortélyokat. Továbbá külföldön is szeretné népszerűsíteni illetve bemutatni, hogy a magyar hagyományok között ott van a szálasanyag fonás is. Ezt a kincset egyrészt becsülnünk kell, másrészt büszkének kell lennünk az elődök és a jelen kor mestereinek tudására!
