Édesség csipkeköntösben
Akár egy találós kérdéssel is kezdhetném soraimat. Melyik az az édesség, amelyikhez vajra, tojásra, cukorra, lisztre és - most jön a lényeg - jó sok mézre van szükség? Az íze kicsit fahéjas, kicsit ánizsos, kicsit gyömbéres és olyan omlósan puha, amikor a szánkba kerül. Igen, a karácsonyi ünnepek legjellemzőbb süteményét próbáltam körülírni: ez a mézeskalács. Most sokan legyintenek, hogy ugyan már, nem nagy kunszt, minden karácsonykor saját készítésű mézessel díszítik a fát. Ám én rábukkantam egy olyan kézművesre, aki az év minden napján süti a mézes süteményeket, és olyan csipkedíszt rittyent rá, hogy ámul, aki meglátja.
Noé Nellynek hívják az iparművész hölgyet, aki a fazekasság területéről hajózott el a mézeskalács sütéshez. Gyerekkora óta jelen van az életében az alkotás, annak ellenére, hogy egyetlen családtagja sem űz iparszerűen semmilyen kézműves tevékenységet. Nellynek mégis már kicsiny korában mániájává vált, hogy olyan dolgokat vegyen a keze ügyébe, amiből kisebb nagyobb átalakítás, formázás után valami egyedit hozhat létre. Talán a sors vonzása, hogy később lehetősége nyílt fazekasok között dolgozni, ahol ugyan a kerámiák festését nem végezte, de a csodálattal figyelt díszítői munkát apránként elleste, eltanulta. Ezeket az elcsent, jól megfigyelt technikákat tudta átemelni a saját elképzeléseibe, amivel útjára indította a mézeskalácsos foglalatosságát. Hiszen az, amit csinál, nem pusztán a jó kézügyesség dolga. Jó adag képzelőerőt is igényel, hogy miként díszíti meg a mézeskalács szívet, hogyan formázza meg a komplett babaszobát vagy hogyan festi ki a hímestojásokat. Ő ezt ekképpen fogalmazta meg nagyon szépen: " hiába a jó elgondolás, ha nincs hozzá kéz, és hiába az ügyes kéz, ha nincs megvalósítandó elképzelés".
Ha pedig szóba hoztam a hímestojást, említenem kell, hogy ezeknek festésében is utánozhatatlanul tehetséges az alkotónő. Oly annyira igaz ez, hogy két évvel ezelőtt egy rangos díjat érdemelt ki a tojásfestéssel. 2010-ben a XV. Országos Élő Népművészet pályázaton Gránátalma-díjjal jutalmazták a munkáját. Azóta is A-kategóriás, lezsűriztetett termékeket készít. S, ha már jutalom és elismerés, nagyon sok dicséretben részesül a vásárlóitól. Nem csak a jeles ünnepek táján van igény a csipke-díszes mézeskalácsaira, hanem az év egészében vannak megkeresései. Népszerűek a termékei keresztelő alkalmából, esküvőkor, ballagáskor, születés és névnapkor. Népi mintákkal, feliratokkal tudja egyedivé, személyre szólóvá tenni a süteményeit, amelyek ezáltal az alkalom megható és emlékezetes elemei lehetnek.
Persze nem csak vásárlói vannak, hanem nagy számmal akadnak olyanok is, akik megtanulni szeretnék a készítést, ellesni a fortélyokat. Nem zárkózik el egyetlen érdeklődő telefonhívástól, levéltől, személyes megkereséstől sem. Szívesen segíti azokat, akik rátévedtek a kézműveskedés eme talajára. Tapasztalataival és gyakorlatával örömmel támogatja a kezdő mézeskalácsozókat.
Furcsa, eddig kevés olyannal találkoztam, akinek a szabadidő, a kikapcsolódás is a munkát jelenti. Ha éppen senki nem várakozik mézesfigurára, akkor kísérletezgetéssel tölti az idejét. Próbálgatja a színeket, formákat, töri a fejét az új terveken. Ezáltal az egész napját kitölti az alkotás élménye, más hobbira, elfoglaltságra cseppnyi ideje sem marad. Szerencsésnek tartja magát, hogy jó ötletei nap, mint nap akadnak, amelyek előbb-utóbb megvalósításra kerülnek. Ezekkel a megújításokkal pedig egyre több csodálót és vásárlót vonz magához, hiszen mint mondja, a míves, egyedi dolgokat szeretik és keresik az emberek.
Valóban, az ő csodálatos, precízen aprólékos, színekben és formákban összehangolt, térbeli mézesfiguráival lenyűgöző alkotásainak aligha lehet ellenállni. És az ízét még nem is említettem. Ha csak rágondolok az illatos, lágyan fahéjas, szegfűszeges, morzsáira omlós süteményeire, máris elolvadok. S, ha még mindehhez társul egy látványban gazdag, gyöngyökkel, csipkékkel, feszes mázzal feldíszített gyönyörűség, nos, azt már Noé Nelly népi iparművész mézeskalácsainak nevezzük.
A készítő weboldala: